A zsoltárok Chapter 9

1. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

2. (9:3) Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

3. (9:4) Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;

4. (9:5) Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ-székben ültél, mint igaz bíró.

5. (9:6) Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

6. (9:7) Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

7. (9:8) Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét.

8. (9:9) És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

9. (9:10) És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.

10. (9:11) Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

11. (9:12) Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.

12. (9:13) Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.

13. (9:14) Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

14. (9:15) Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

15. (9:16) Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

16. (9:17) Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

17. (9:18) Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.

18. (9:19) Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

19. (9:20) Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted!

20. (9:21) Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela.