A zsoltárok Chapter 18

1. És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem!

2. (18:3) Az Úr az én kõsziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kõsziklám õ benne bízom: az én p4izsom, idvességem szarva, menedékem.

3. (18:4) Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtõl.

4. (18:5) Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.

5. (18:6) A Seol kötelei vettek körül; a halál tõrei fogtak meg engem.

6. (18:7) Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

7. (18:8) Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

8. (18:9) Füst szállt fel orrából, és szájából emésztõ tûz; izzó szén gerjedt belõle.

9. (18:10) Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

10. (18:11) Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

11. (18:12) A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhõk és sûrû fellegek.

12. (18:13) Az elõtte lévõ fényességbõl felhõin jégesõ tört át és eleven szén.

13. (18:14) És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégesõ hullt és eleven szén.

14. (18:15) És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

15. (18:16) És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtõl, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

16. (18:17) Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekbõl.

17. (18:18) Megszabadított engem az én erõs ellenségemtõl, s az én gyûlölõimtõl, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.

18. (18:19) Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.

19. (18:20) És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.

20. (18:21) Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;

21. (18:22) Mert megõriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtõl.

22. (18:23) Mert minden ítélete elõttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.

23. (18:24) És tökéletes voltam elõtte, õrizkedtem az én vétkemtõl.

24. (18:25) És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei elõtt van.

25. (18:26) Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.

26. (18:27) A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

27. (18:28) Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;

28. (18:29) Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.

29. (18:30) Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kõfalon is átugrom.

30. (18:31) Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk õ mindazoknak, a kik bíznak benne.

31. (18:32) Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kõszikla a mi Istenünkön kivül?

32. (18:33) Az Isten, a ki felövez engem erõvel, és tökéletessé teszi útamat:

33. (18:34) Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.

34. (18:35) Õ tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.

35. (18:36) És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

36. (18:37) Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.

37. (18:38) Üldözöm ellenségeimet és elérem õket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.

38. (18:39) Összetöröm õket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.

39. (18:40) Mert te öveztél fel engem erõvel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelõket.

40. (18:41) És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyûlölõimet elpusztíthattam.

41. (18:42) Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.

42. (18:43) És apróra törtem õket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam õket mint utcza sarát.

43. (18:44) Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.

44. (18:45) A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.

45. (18:46) Az idegenek elepedtek, és reszketve jõnek elõ zárt helyeikbõl.

46. (18:47) Él az Úr és áldott az én kõsziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!

47. (18:48) Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;

48. (18:49) A ki megment engem ellenségeimtõl. Még az ellenem felkelõk fölött is felmagasztalsz engem, az erõszakos embertõl megszabadítasz engem.

49. (18:50) Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.

50. (18:51) Nagy segítséget ád az õ királyának és irgalmasságot cselekszik az õ felkentjével, Dáviddal és az õ magvával mindörökké.