A zsoltárok Chapter 69

1. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

2. (69:3) Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

3. (69:4) Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.

4. (69:5) Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyûlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törõk, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

5. (69:6) Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bûneim nyilván vannak te elõtted:

6. (69:7) Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!

7. (69:8) Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.

8. (69:9) Atyámfiai elõtt idegenné lettem, és anyám fiai elõtt jövevénynyé.

9. (69:10) Mivel a te házadhoz való féltõ szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.

10. (69:11) Ha sírok és bõjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.

11. (69:12) Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.

12. (69:13) A kapuban ülõk rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.

13. (69:14) Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hûségeddel.

14. (69:15) Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyûlölõimtõl és a feneketlen vizekbõl;

15. (69:16) Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!

16. (69:17) Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;

17. (69:18) És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!

18. (69:19) Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.

19. (69:20) Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.

20. (69:21) A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.

21. (69:22) Sõt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.

22. (69:23) Legyen az õ asztalok elõttök tõrré, és a bátorságosoknak hálóvá.

23. (69:24) Setétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne lássanak; és az õ derekukat tedd mindenkorra roskataggá.

24. (69:25) Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól õket.

25. (69:26) Legyen az õ palotájok puszta, és az õ hajlékukban ne legyen lakos;

26. (69:27) Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tõled sujtottak fájdalmát szólják meg.

27. (69:28) Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.

28. (69:29) Töröltessenek ki az élõk könyvébõl, és az igazak közé ne irattassanak.

29. (69:30) Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedõ vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!

30. (69:31) Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.

31. (69:32) És kedvesebb lesz az Úr elõtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmû tuloknál.

32. (69:33) Látják ezt majd a szenvedõk és örülnek; ti Istent keresõk, elevenedjék a ti szívetek!

33. (69:34) Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az õ foglyait nem veti meg.

34. (69:35) Dicsérjék õt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!

35. (69:36) Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.

36. (69:37) És az õ szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az õ nevét.