A példabeszédek Chapter 6

1. Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:

2. Szádnak beszédei által estél tõrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

3. Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

4. Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

5. Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezébõl, és mint a madár a madarásznak kezébõl.

6. Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs!

7. A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

8. Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, aratáskor gyûjti eledelét.

9. Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

10. Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

11. Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos férfiú!

12. Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,

13. A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.

14. Álnokság van az õ szívében, gonoszt forral minden idõben, háborúságot indít.

15. Annakokáért hirtelen eljõ az õ nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

16. E hat dolgot gyûlöli az Úr, és hét dolog útálat az õ lelkének:

17. A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,

18. Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,

19. A hazugságlehelõ hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

20. Õrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.

21. Kösd azokat szívedre mindenkor, fûzd a nyakadba.

22. Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, õriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

23. Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság és életnek úta a tanító-feddések.

24. Hogy a gonosz asszonytól téged megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétõl.

25. Ne kivánd az õ szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

26. Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!

27. Vehet-é valaki tüzet az õ kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

28. Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

29. Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!

30. Nem útálják meg a lopót, ha lop az õ kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

31. És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az õ házának minden marháját érette adhatja;

32. A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

33. Vereséget és gyalázatot nyer, és az õ gyalázatja el nem töröltetik.

34. Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.

35. Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.