A példabeszédek Chapter 7

1. Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.

2. Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.

3. Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.

4. Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek nevezd,

5. Hogy megõrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az õ beszédivel hizelkedõ idegentõl.

6. Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,

7. És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,

8. A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menõ úton lépeget,

9. Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.

10. És ímé, egy asszony eleibe jõ, paráznának öltözetében, álnok az õ elméjében.

11. Mely csélcsap és vakmerõ, a kinek házában nem maradhatnak meg az õ lábai.

12. Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.

13. És megragadá õt és megcsókolá õt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:

14. Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.

15. Azért jövék ki elõdbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!

16. Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésû szõnyegekkel.

17. Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.

18. No foglaljuk magunkat bõségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.

19. Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.

20. Egy erszény pénzt võn kezéhez; holdtöltére jõ haza.

21. És elhiteté õt az õ mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá õt.

22. Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ békóba;

23. Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.

24. Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.

25. Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.

26. Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.

27. Sírba vívõ út az õ háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.