A példabeszédek Chapter 22

1. Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

2. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.

3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

4. Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

5. Tövisek és tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

6. Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.

8. A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.

9. Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.

10. Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11. A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

12. Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.

16. A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre jut.

17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

18. Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

19. Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

20. Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

21. Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.

22. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

23. Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.

24. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;

25. Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.

26. Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

27. Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

28. Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

29. Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.