A példabeszédek Chapter 24

1. Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.

2. Mrt pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.

3. Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.

4. És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.

5. A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.

6. Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

7. Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.

8. A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.

9. A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.

10. Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.

11. Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!

12. Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.

13. Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.

14. Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

15. Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!

16. Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.

17. Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,

18. Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját te reád.

19. Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;

20. Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.

21. Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.

22. Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

23. Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24. A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.

25. A kik pedig megfeddik a bûnöst, azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

26. Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.

27. Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.

28. Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?

29. Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én vele, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.

30. A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.

31. És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.

32. Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:

33. Egy kis álom, egy ki szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

34. És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.