A példabeszédek Chapter 17

1. Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

2. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3. Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

4. A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5. A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

6. A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

7. Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

8. Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

9. Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

10. Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

11. Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

12. Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.

13. A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

14. Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.

15. A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.

16. Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17. Minden idõben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

18. Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.

19. Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

20. Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

21. A ki szül bolondot, szüli õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

22. A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

23. A kebelbõl kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

24. Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.

25. Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.

26. Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

27. A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.

28. Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.