Jób Chapter 37

1. Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyébõl.

2. (37:1) Halljátok meg figyelmetesen az õ hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az õ szájából kijön!

3. (37:2) Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

4. (37:3) Utána hang zendül, az õ fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

5. (37:4) Isten az õ szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.

6. (37:5) Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esõnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.

7. (37:6) Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az õ mûve.

8. (37:7) Akkor a vadállat az õ tanyájára húzódik, és az õ barlangjában marad.

9. (37:8) Rejtekébõl elõjön a vihar, és az északi szelektõl a fagy.

10. (37:9) Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.

11. (37:10) Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma.

12. (37:11) És az köröskörül forog az õ vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

13. (37:12) Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.

14. (37:13) Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

15. (37:14) Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az õ felhõjének villáma?

16. (37:15) Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhõk, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?

17. (37:16) Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltõl?

18. (37:17) Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

19. (37:18) Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.

20. (37:19) Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!

21. (37:20) Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.

22. (37:21) Észak felõl aranyszínû világosság támad, Isten körül félelmetes dicsõség.

23. (37:22) Mindenható! Nem foghatjuk meg õt; nagy az õ hatalma és ítélõ ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.

24. (37:23) Azért rettegjék õt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát õ egyet sem.