1 Krónikák Chapter 13

1. Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek és századoknak fejeivel és minden elõljárókkal.

2. És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az Úrtól, a mi Istenünktõl van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az õ városaik és vidékeik szerint, hogy õk is gyûljenek hozzánk.

3. Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk, mert a Saul idejében nem törõdtünk vele.

4. És monda az egész gyülekezet, hogy úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték e dolog az egész nép elõtt.

5. Összegyûjté azért Dávid mind az Izráel népét Égyiptomnak Nilus folyóvizétõl fogva egészen Hámátig, hogy az Istennek ládáját elhozzák Kirjáth-Jeárimból.

6. Felméne azért Dávid és vele az egész Izráel Baalába vagy Kirjáth-Jeárimba, a mely Júdában van, hogy onnan elhozzák az Úr Istennek ládáját, mely az õ nevérõl neveztetik, a ki a Khérubok közt ül.

7. És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre; Uzza és Ahió vezetik vala a szekeret.

8. Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten elõtt teljes erõvel, énekekkel, cziterákkal, hegedûkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.

9. Mikor pedig jutottak a Kidon szérûjéhez, Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala.

10. És az Úrnak haragja felgerjede Uzza ellen, és õt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten elõtt.

11. Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az Úr ily csapással sujtá Uzzát. Azért azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának nevezik.

12. És félni kezde Dávid azon a napon Istentõl, mondván: Miképen merjem magamhoz bevinni az Isten ládáját?!

13. És nem vivé be Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé azt a Gitteus Obed-Edom házában.

14. És az Isten ládája Obed-Edom házában volt három hónapig; és megáldá az Úr Obed-Edom házát és mindenét, valamije volt.