Zofóniás Chapter 1

1. Az Úr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében.

2. Elvesztek, mindent elvesztek e föld színérõl, azt mondja az Úr.

3. Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színérõl, azt mondja az Úr.

4. És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyrõl a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;

5. Azokat is, a kik a háztetõkön az ég seregének hajlonganak, és azokat, a kik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az õ Molokjokra is;

6. Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétõl, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felõle.

7. Hallgass az Úr Isten orczája elõtt, mert közel van az Úrnak napja, mert áldozatot készíttetett az Úr, megszentelte az õ hivatalosait.

8. És lészen az Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek.

9. És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erõszakkal és csalárdsággal töltik meg az õ uroknak házát.

10. És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felõl.

11. Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér.

12. És lészen az idõben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr.

13. És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szõlõket, de nem iszszák azoknak borát.

14. Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hõs is.

15. Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhõnek és borúnak napja.

16. Kürtnek és tárogatónak napja a megerõsített városok ellen és a büszke tornyok ellen!

17. És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét.

18. Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg õket az Úr haragjának napján, és az õ féltõ szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.